Végig zabáltam egy hétvégét - Skót gasztrótúra

Végig ettem egy szombatot és egy vasárnapot. Na nem a mostanit hanem még az azelőttit csak időm nem volt róla szépen összeszedetten beszámolni. Elmentem hát és rászántam két napot arra, hogy végigegyem a jellegzetes skót fogásokat és még így sem értem közel sem a végére.

A skótok előszeretettel esznek bárány és marha húst de a tengeri azon belül is a halból készül ételeik is érdekesek lehetnek egy gasztróutazó számára. Én tengeri étellel kezdtem, egy forgalmas zajos étteremben. Előtte legalább 40 percet cirkáltam a városban, hogy találjak végre egy olyan helyet ahová egyáltalán az ajtó beférek, nemhogy egy szabad helyet találjak ahol majd leülök enni. Hát nem volt...


Vissza a tengeri kajámhoz. Ráböktem az étlapon egy hosszú névre amiben benne volt a rák, kagyló, rizs és zöldségek szó. Kár, hogy nem néztem meg jobban mert akkor összeraktam volna, hogy mi is ez valójában. Rövid várakozás utána letették elém a tányérom én pedig nagy örömmel néztem a rajta sorakozó rákokat aztán megláttam... az egész alatt vastagon állt a lecsó. Én nem vagyok egy lecsókedvelő ember úgyhogy abban a pillanatban elszörnyedtem. Ennyi finom tengeri kaja a tetején meg egy csésze rizs a közepénben és az egész lecsóval. Persze megkóstoltam... mit megkóstoltam belapátoltam az egészet.
Azóta lecsószerető ember vagyok...



A következő egy kolbászos menü volt, zöldborsóval és krumplipürével amiben meglepetten találtam káposztát (azt a fajtát amiből a nagyi a töti kápit csinálja) és hagymát. A szósz whisky-s volt, így megvolt a napi alkohol adagom is. Igazi nehéz, szottyos fogás szerintem minden magyarnak tetszene.





Itt igen felkapottak a forró krémlevesek aminek én roppant mód örültem, hiszen a fagyos időjárás elől mindig egy egy kávéházba vagy étterembe menekültem ahol rendszerint fent volt az étlapon a "nap leves". Krumpli, paprika, kurkorica mindegy ... ha le lehet darálni és be lehet sűríteni akkor ők megcsinálják levesnek és kijelenthetem, hogy nagyon finom levesnek! A testet és a lelket is átmelegíti.


Megszámlálni sem tudom hány alkalommal mentem már be reggelizni a városba. Már a kedven helyem is megtaláltam nevezetesen a Books and Beans kávézót, ahol egyszerre lehetek az imádott könyveim társaságában és ihatok elképesztő mennyiségű finom kávét. A születésnapomat is itt kezdtem azóta majdnem minden második nap betérek és hát múltkor már szóvátette a személyzet, hogy már megismernek a legendás sárga kabátomról és arról, hogy mindig a legnagyobb bögrébe kérem a kávét. Elbújni a hátsó sarokba egy csésze forró kávéval és frissen sült bagel-el... nyamm, a legjobb módja annak, hogy elkezdjünk egy napot!


Amit még nem próbáltam de a listán van az a híres Haggis azaz töltött birka bendő, készülök rá lelkileg is, és persze a whisky!



You Might Also Like

0 megjegyzés