Miss Abraham reload

Háh!
Jó!

Ég az arcom, hogy már megint ilyen hosszú idő után jövök ide és akkor is megint csak gumiszobának használom szegény virtuális naplómat, de mivel úgy hallottam, hogy szeretitek a kiborulós, sarkított fanyar humorral fűszerezett hihetetlen szenny bejegyzéseket kevésbé érzem rosszul magam.


Esküszöm nem tudom, hol vegyem fel a fonalat csak azt tudom, hogy baszok bele az egészbe - nő nem beszél így, szóval, hogy magasról leöntöm olcsó vizezett kávéval az egésznek a tetejére löttyintek egy kis savanyú lejárt tejszínhabot és ráadás képen a legtetejére biggyesztek egy cserenyemagot. Magot, mert egy egész szép érett finom cseresznyét nem pazarolunk ilyesmire.

Úgy gondolom, hogy a magam szerény 24 évével a hátam mögött mindent fel tudok mutatni ami egy olcsó, zs kategóriás, amerika fájdalmasan rossz film forgatáshoz kellene. Családi dráma, munkahelyi dráma, szerelmi dráma, albérlet dráma, sok sok nyomorult dráma. 
Az élet rendje és módja szerint kezdem szépen megtapasztalni, hogy mennyi gyökér, elfuserált gerinctelen, semmirekellő szarjankó és jankóné szaladgál a világban legállisan, szabadlábon. 
Ahogy a nagykönyvben megvan írva és amitől szegény anyám szerintem mindig is féltett az majdnem minden megtörtént az elmúlt pár évben. Ha kitálalnék neki nem tudom, hogy tarkón vágna egy péklapáttal, sírva fakadna vagy előkapna egy üveg martinit, mondván erre csak inni lehet. Hülyére vesznek, kihasználnak, hazudnak és én mindezt hagyom. Hagyom mert kiváncsi vagyok egyesek meddig képesek elmenni, hol van az alja és mikor leértek, ha ledobok egy ásót képesek e mélyebbre ásni magukat. És bazdmeg igen! Már már röhejes mélyégbe. Én meg hagyom. Még nem tudtam eldönteni, hogy én is sült bolond vagyok e vagy sem, de tapasztalatnak nem volt utolsó. Sőt! Most, hogy ezt a sok szart mind láttam és sikeresen nagyon ügyesen nyakig belemásztam, ideje kecsesen és nőiesen kimásznom, kihúznom a dugót és nézni ahogy az egész lemegy a lefolyón. Ja és még valami. Komolyan mondom, köszönöm szépen! Köszi, mert ezek nélkül biztosan nem érezném így magam.
Erősnek, tapasztaltnak. Olyannak aki kimászik mindenből és talpra áll minden után, és nem csak hogy talpra áll de ha szembe jössz és kötözködsz egy kacér mosollyal az arcomon rúgom szét a hátsódat. Régen nem éreztem már azt, hogy szembe jött egy probléma és nevettem mert tudtam, hogy volt már nagyobb gondom is. Na de most! Úgyhogy köszönöm tényleg. 
És most hozom azt a vizezett kávét, aztán kihúzom a dugót! ;)


You Might Also Like

0 megjegyzés