A 10 kedvenc képem az elmúlt évek utazásairól

  A hét elejére gondoltam hozok nektek pár pillanatképet amik az utazásaim alatt készültek és számomra kedvesek.



Bokod 2016,
Hirtelen felindulásból elkövetett kirándulás 2016 nyarán. Többször olvastám már a Bokodi tóról, vagyis a "stég faluról" és egyből felkerült a listámra, így addig addig piszkálta a fantáziám amíg aztán egyik szombat reggel útnak indultam, hogy megnézzem, kutyástul.




Párizs 2010, 
Atya világ ez a kép lassan 7 éves, azóta sem nőttem...
Életem első nagyobb utazása, egyedül a nagyvilágba. Akkor még szervezetten busszal, egy európai kirándulás keretében töltöttem 2 napot Franciaország fővárosában.




Törökország, 2013
Az egyik kedvenc képem az összes törökországi fotóm közül. Mindössze ennyi választott el mindennap a tengertől. Imádtam ott élni, milyen érdekes, hogy akkor volt az életem a legegyszerűbb és mégis akkor éreztem magam a legboldogabbnak.



Valahol a Cserhátban, 2012
Ezt a képet azért szeretem mert egy egész napos sztori húzódik mögötte. Szegény anyukám gyanutlanul kitett minket a tesómmal a faluban ahol dolgozott, azzal, hogy cuki kis falu legyünk el pár órát nemsokára jön és felvesz minket. Körbejártuk a falut majd így szóltam:
- Felszállunk az első buszra ami jön és megnézzük mi van ott ahová megy? Végül Egyházasdengelegről  megjárva Pásztót és Ecseget, átvergődve a Cserháton, este 7-re hazakeveredtünk stoppal. A közte lévő bolyongás pedig megér egy külön postot!


Törökország, 2013
Előre szólok lesz még egy pár képem Törökországból. Ez a fotó az első estén készült miután minden csapattársam megérkezett a Európa különböző országaiból. Aznap este a tengerparton vacsoráztunk, egy hosszú asztalnál és úgy beszélgettünk mintha mind a 12-en már vagy 12 éve ismernénk egymást.


Kosd, 2016
Az első hosszabb többnapos kirándulásom Husival, egy erdei faházba ahogy 3 szuper napot töltöttünk. Szabadon szaladgálhatott mivel 5 km-es körzetben senki és semmi nem volt a közelünkbe csak erdő, patak és mező. Csodálatos búvóhely az a kis ház, tervezünk visszamenni.

 

2013, Törökország

Életem egyik legnagyobb élménye volt amikor megpillantottam az első mamateknőst, majd 3 órán keresztül vigyáztam rá miközben ő lerakta a tojásait és közben kóbor kutyák kerülgettek minket körbe körbe várva a legjobb alkalmat. Amikor aztán visszatért a tengerbe én kevesebb mint fél percig úszhattam együtt vele amíg kaapszkodtam a páncéljába, aztán persze lehagyott...



A másik óriási életre szóló élmény ugyanott csak pár nappal később, amikor először láttam kikelni bébi teknősöket. Nem sokkal később egy nap amikor egy társammal ketten mentünk a partra, akkora mázlink volt, hogy 3 fészekre bukkantunk egy helyen, amik egyszerre indultak meg. Több mint 300 kisteknős kalimpált akkor a víz felé, átbukdácsolva a lábfejemen. Leírhatatlan érzés volt!


Valahol az osztrák és az olasz határon, 2016

Ez a kép reggel 5 órakkor készült, miután az éjszakát egy parkolóban töltöttem egy benzinkút mellett, mivel nem volt szerencsém és délután már senki nem vett fel, így megtapasztaltam milyen az amikor igazán nomád utazó vagy. Ezen a képen annyira nem látszik de a mögöttem húzódó hegy panorámája kárpótolt minden kényelmetlenségért.


Törökország, 2013

Az utolsó kép Törökországból ígérem. Egy csoportos kirándulás alkalmával készült, és igazából azért került bele a listába mert a háttérben látható szigethez én és két olasz társam egy száll fürdőnaciban úsztunk ki, hogy megnézzük a várat míg mindenki más motorcsónakkal ment.

You Might Also Like

0 megjegyzés